Szeparációs szorongás vagy csak nehéz reggel? Így ismerd fel a különbséget
Volt már olyan reggel, amikor már nem tudtad eldönteni, hogy a gyereked sírása 'normális' bevezetési nehézség, vagy valami komolyabb? Ez a bizonytalanság szinte minden szülőnél felmerül a beszoktatás alatt.
Mi a különbség a megszokott nehézség és a szeparációs szorongás között?
A legtöbb gyerek átél valamennyi nehézséget az elváláskor, ez önmagában nem szorongás, hanem alkalmazkodás. Szeparációs szorongásról inkább akkor beszélünk, ha a tiltakozás intenzitása nem csökken hetek alatt, vagy a gyereked már négy évesnél idősebb, és a viselkedése nem enyhül a megszokott beszoktatási idő után.
Milyen jeleket érdemes figyelni?
- A sírás, tiltakozás heteken-hónapokon át nem enyhül, sőt inkább erősödik.
- Testi tünetek jelennek meg például tartós hasfájás, alvászavar.
- Otthon is fél egyedül maradni egy szobában, vagy szokatlanul ragaszkodó lett.
- A viselkedése gátolja a társas kapcsolatait az óvodában, nem tud bekapcsolódni a csoportba.
Mikor forduljak szakemberhez?
Ha a fenti jeleket tartósan tapasztalod, érdemes gyermekpszichológushoz fordulni. Ez nem azt jelenti, hogy valamit elrontottál: azt jelenti, hogy időben odafigyelsz. A legtöbb esetben azonban a nehézség a beszoktatási idő alatt magától enyhül, ahogy a gyereked megtanulja: mindig visszajössz érte.
Ez az időszak - a bizonytalanság, a kérdések, amiket felteszel magadnak minden reggel - része annak a történetnek, amit egyszer szívesen olvasnál vissza. A Cseperedő óvodás napló segít, hogy ne csak a nehéz reggelekre emlékezz, hanem arra is, hogyan jutottatok túl rajtuk.
Néhány mondat elég ahhoz, hogy ez az időszak ne csak elmúljon, hanem meg is maradjon.