Anyai időérzék: miért gyorsul fel ősszel az élet, és hogyan tarthatod kézben?

Ahogy beköszönt az ősz, valahogy minden felgyorsul. A reggelek sötétebbek, a napok rövidebbek, a teendők listája pedig egyre hosszabb: óvoda, iskola, munka, különórák, bevásárlás, főzés… és a nap végén azon kapjuk magunkat, hogy újra nem maradt idő magunkra.

De vajon tényleg az idő gyorsul fel vagy csak mi érezzük így anyaként?

Miért tűnik úgy, hogy ősszel minden rohan?

A nyár szabadsága után az ősz a rendszerezés, a visszatérés és a felelősségek időszaka. A család újra ritmusba kerül, és ezzel együtt megjelenik a „mindent kézben tartani” kényszere. Az anyai időérzék különleges: egyszerre vagyunk jelen a múltban (emlékeket őrzünk), a jelenben (mindent koordinálunk), és a jövőben (tervezünk, aggódunk). Nem csoda, hogy néha elveszítjük a fonalat.

A naplózás mint kapaszkodó

Az egyik leghatásosabb módja annak, hogy újra lassítsunk és fókuszáljunk, a naplóírás. Nem kell hosszan írni, néhány mondat is elég, hogy rendezd a gondolataidat. Az Egy mondat, 5 éves napló pontosan erre való: naponta pár sorban rögzítheted, mi történt, miért vagy hálás, vagy miben szeretnél változtatni. Néhány hét után észreveszed majd, hogy az idő már nem ellened dolgozik, hanem érted.

Visszanyerni az irányítást

Amikor megállsz egy pillanatra, hogy leírd a napod, újra kapcsolatba kerülsz önmagaddal. Ez nem önzés, hanem tudatosság. Az anyaság nem csak a gyerekekről szól – hanem arról is, hogy te jól légy, mert akkor tudsz igazán adni.

Ne engedd, hogy az ősz elsodorjon, ragadd meg a pillanatokat, mielőtt elillannak! Kezdd ma az Egy mondat, 5 éves naplót, és fedezd fel, hogyan válhat a rohanásból békés, emlékkel teli ritmus.